17 ¹És hat nap mulva magához vevé Jézus Pétert, Jakabot és ennek testvérét Jánost, és felvivé őket magokban egy magas hegyre. ^{(Márk 9,2-13; Luk 9,28-36) 2}És elváltozék előttök, és az ő orczája ragyog vala, mint a nap, ruhája pedig fehér lőn, mint a fényesség. ^{(2Pét 1,16-18) 3}És ímé megjelenék ő nékik Mózes és Illés, a kik beszélnek vala ő vele. ^{(Luk 18,14) 4}Péter pedig megszólalván, monda Jézusnak: Uram, jó nékünk itt lennünk. Ha akarod, építsünk itt három hajlékot, néked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet. ^{(Luk 7,29) 5}Mikor ő még beszél vala, ímé, fényes felhő borítá be őket; és ímé szózat lőn a felhőből, mondván: Ez az én szerelmes Fiam, a kiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok. ^{(Mát 3,17) 6}És a tanítványok a mint ezt hallák, arczra esének és igen megrémülének. ^{(Csel 1,12) 7}Jézus pedig hozzájok menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek! ^{(Dán 12,1) 8}Mikor pedig szemeiket fölemelék, senkit sem látának, hanem csak Jézust egyedül. ⁹És mikor a hegyről alájövének, megparancsolá nékik Jézus, mondván: Senkinek se mondjátok el a mit láttatok, míg fel nem támadt az embernek Fia a halálból. ^{(Mát 16,20) 10}És megkérdezék őt az ő tanítványai, mondván: Miért mondják tehát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljőnie? ^{(Mát 11,14; Malak 4,5) 11}Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít; ¹²De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, a mit akarának. Ezenképen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük. ^{(Mát 14,9.10) 13}Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik. ^{(Luk 1,17)}

KNB SZIT STL BD RUF KG

²⁸És lőn e beszédek után mintegy nyolczadnappal, hogy maga mellé vevé Pétert, Jánost és Jakabot, és felméne a hegyre imádkozni. ^{(Jób 39,3; Zsolt 147,9) 29}És imádkozása közben az ő orczájának ábrázata elváltozék, és az ő ruhája fehér és fénylő lőn. ^{(Mát 17,1-8; Márk 9,2-13) 30}És ímé két férfiú beszél vala ő vele, kik valának Mózes és Illés; ³¹Kik dicsőségben megjelenvén, beszélik vala az ő halálát, melyet Jeruzsálemben fog megteljesíteni. ³²Pétert pedig és a vele lévőket elnyomá az álom; de mikor felébredtek, láták az ő dicsőségét, és ama két férfiút, kik vele állanak vala. ³³És lőn, mikor azok eltávoztak ő tőle, monda Péter Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lennünk: csináljunk azért három hajlékot, egyet néked, Mózesnek is egyet, és egyet Illésnek; nem tudván mit mond. ^{(Mát 6,31-34; Jak 1,5-7) 34}És mikor ő ezeket mondá, felhő támada és azokat beárnyékozá; ők pedig megfélemlének, mikor azok bementek a felhőbe. ³⁵És szózat lőn a felhőből, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, őt hallgassátok. ^{(Ésa 42,1; Mát 3,16.17; Ján 3,16.2Pét;1,17) 36}És mikor a szózat lőn, találtaték Jézus csak maga. Ők pedig hallgatának, és semmit abból, a mit láttak, senkinek el nem mondának azokban a napokban. ^{(Luk 22,28-30; Jel 3,21)}

KNB SZIT STL BD RUF KG